A legfontosabb dilemma, amelyre a művészek a videóban rávilágítanak, a múlt romantikus-harmonikus szemlélete és egy ilyen tapasztalat eredendő lehetetlensége közötti szakadék a káosz erőszakos kitöréseivel és előre nem látható katasztrófákkal teli mindennapi világban. A múlt és a jelen közötti ok-okozati összefüggések gyakran szándékosan elmosódnak, mivel a múltat a mai kor modelljeként ábrázolják. A jelenről szerzett kaotikus tapasztalataik összetett ötletgenerátorok lehetnek, amelyeket arra használnak, hogy a múltnak a muzeológia és a történelem főáramlatán kívüli reprezentációit hozzák létre. Ennek során három nagy filozófus és egy nagy geofizikus gondolataira támaszkodnak. Ezek Karl Marx, Walter Benjamin, Henri Bergson és Vlagyimir Ivanovics Vernadszkij.

A videóhoz a szerzők a rafting öröksége által fémjelzett tájakat látogattak meg. A tutajozás fontos gazdasági tevékenység volt a folyókon történő faanyagszállításban, amelyhez a tutajosok fűrészelt és faragott fát kötöttek tutajokba, és leúsztatták a szlovéniai folyókon, egészen Belgrádig a Száván. Mariborra és más helyekre a Dráva mentén is nagy hatással volt a tutajozás öröksége, és e munka céljából a szerzők felkeresték és dokumentálták azokat a helyeket a felső Savinja-völgyben, ahol őseik tutajosként dolgoztak.

A videóban első személyben szembesülnek azzal, hogy képtelenek úgy élvezni a múltat és ősi gyökereiket, ahogyan azt a hivatalos történelem, örökség és hagyomány képviseli. A folyó és környéke az idő metaforájává válik, amelyet az emberi beavatkozások folyamatosan megváltoztatnak, a folyó pedig vad, kiszámíthatatlan természetével válaszol.